Támop 2011-2012


A tartalomhoz

Hagyományok (projekt)

NÓGRÁDKOMP - TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0189



Fáy napi irodalmi összeállítás

Fáy András: A' Hazához

Most - midőn Hazám' bús egének
Bíztatva nyílik szép hajnala,
Oszol a' sűrű köd, melly hegyének
Szent bérczein mélyen fekszik vala;
A' komor éj' setéte szétterűl,
Rózsás szürkület váltja-fel azt,
A' vak homály nyájas fényre derűl,
'S minden keblet édes remény dagaszt:
Szűn a' fülsértő rekedt ének
A' baglyaké és denevéreké,
'S fülmile zeng a' szebb nap' kőltének -
Most - én magam vesztegeljek é?
'S kit kit izzasztván a' köz édes teher,
Ne döngessem Diogénnel hordómat?
Nem Hazám, vétkes ki most hever
'S tehetvén nem tesz! bírja átkomat!
Ím, csak derűlni lássam komor borúd,
- Magamnak nem szükség fénylenem -
Lássam vígan zőldelni koszorúd,
Vedd erőm, vedd éltem', vedd mindenem!

Zene/ Hungarica: Ide születtem/


AZ ISKOLA BEFOGAD,
Benyel, behabzsol.
Folyosószag,
Merev tablóképek
Dátumozott időtlenségben.

AZ OSZTÁLY mesterséges
Tenyészete.
8-szor 10 méter.
3 sorban keskeny asztalok.
Mögöttük székek.
Mindahánynak
Más lába, háta, köpenye.
Mindegyik asztal
Más egyéniség.
Csak a tanári asztal ugyanaz
Óránként megújuló fejekkel.
Sóskazöld tábla,
Arca rücskös a
Krétapor alatt.
Rákenődik a gyerekkorod.

Így együtt…
Ugyanannak a számlálónak
A nevezői.Ugyanabban a koordináta-
Rendszerben,
Ugyanazokon a folyosókon.
Ugyanazokban a vécékben.
Ugyanannak az épületnek
A fogságában és védelmében.
Srácok és csajok
A megosztott kaja
Testvériességében,
Kommunális egymásrautaltságban,
Közös érdekképviseletben,
Etnikai rokonságban,
A tanuló faj
Species jegyeinek azonosságával,
ÉN-TE-ŐÖSSZEFONOTTSÁGBAN.
EGYütt.

EZ A FELNŐTTKOR KÜSZÖBE.

… itt még közöttünk vagy.
Itt lehet.
Itt érdemes.
Itt hasra esünk előtted,
Mert jó fej vagy,
Mert a MIÉNK vagy,
És sosem fogunk feladni,
És sosem szorítunk ki a padból,
És nem mondjuk rád,
Hogy…

MI EGYMÁSSAL
Jól érezzük magunkat
Puha alomban,
Törzsközösségben.

MI NEM AKARJUK
Kiárusítani és elárverezni
A világot.

BENNÜNKET ÉRDEKEL A TÖRTÉNELEM,
a nemzeti krimik,
melyeknek már lelőttéka poénját,
de izgalmasak.

Zene: (Hungarica: Vérrel szentelt föld)

Az egyik legizgalmasabb történelmi korszakunk a reformkor. - A magyar történeti köztudat így nevezi az 1825-től 1848 márciusáig tartó történelmi, politikai, művelődéstörténeti időszakot, mert ekkor váltak uralkodóvá a magyar politikai elit gondolkodásában a eszméi és célkitűzései, s az első tényleges lépések is megtörténtek elsősorban az átalakulás gazdasági feltételeinek megteremtődése terén. A reformkor elnevezés a 19. század elejére a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Anglia és Franciaország) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal. A korszak idején számtalan szociális, gazdasági, kulturális vívmány született, elsődlegesen: a jobbágykérdés rendezése, az önálló, modern ipar megteremtése, a Himnusz és egyéb nemzeti összetartozást kifejező költemények, valamint a polgári átalakulás útjában álló akadályok elhárítása. Mindezek alapkövei lettek az öntudatra ébredő nemzet újkori történelmének, s elvezettek a modern, polgári Magyarország megteremtéséhez.
Ebben a politikai vitáktól hangos korszakban nagy történelmi személységek emelkedtek ki, akik irányt szabtak az eseményeknek.

Iskolánk névadója, Fáy András /1786-1864/ a korai reformkor egyik legsokoldalúbb egyénisége volt.
„Annak az óvatos liberalizmusnak, amely mégis az első fontos lépéseket megtette az elrekedt magyar társadalom polgárosításáért, s amelynek szellemi és politikai vezére Széchenyi volt, hamarosan Fáy András lett a gyakorlati tennivalókat kidolgozó és gyakran személyesen is megvalósító vezérkari főnöke. Alkatilag közéleti és gyakorlati ember volt… A közérdek már ifjan is fontosabb volt neki, mint az egyéni érvényesülés.” - vallja róla Hegedűs Géza.



Csupán néhány villanás közéleti tevékenységéből:

- 1810-ben a pesti járás szolgabírája lesz, pesti háza szinte irodalmi szalonként működik.
- Tagja a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának s az Akadémiának, első igazgatója a Kisfaludy Társaságnak.
- A Pesti Hazai Első Takarékpénztár alapítója.
- Elnöke vagy választott igazgatósági tagja több ipar-, kisdedóvó-, művészi egyletnek.
- Igazgatója a Budán megalakult magyar színháznak; könyvtárosa, igazgatója a Casinónak, részt vesz a Védegylet munkájában.
- Pest megye országgyűlési követeként - Kossuth fellépéséig - az ellenzék egyik vezéralakja.

Az 1848/49-es eseményekbe azonban már nem kapcsolódik be: megfontolt reformer ő - a forradalom radikalizmusa idegen tőle.
A szabadságharc bukása után főként az irodalomnak él, bár ihletettebb műveit ekkorra már megírta.
Nem csupán közéleti személyiségként vált jelentőssé: kiemelkedő szerepet játszott az eredeti magyar széppróza újjászületésében is.

Köztudott, hogy az irodalmi pálya Kazinczy hatása alatt indul, ismeretes a pesti triászhoz fűződő baráti viszonya, de az is, hogy az Aurora csoportjához közel kerülve harcol majd a polgárosodó közéletért, a modern irodalomért- az eredetiség zászlaja alatt.
Az átütő szépírói sikert az 1820-ban Bécsben kiadott Fáy András eredeti meséi és aforizmái című kötet hozta meg számára.

Fáy irodalmi munkásságának legjelentősebb időszaka 1812 és 1832 közé tehető. Az ekkoriban írott műveit a korszerű témaválasztás, a szemléletes előadásmód, életét pedig a közéleti tevékenység és művészi kiteljesedés egysége jellemzi. Alkotásai alapján kirajzolódik előttünk a reformkor első éveinek egész problémavilága.

Életét is, irodalmi munkáit is a haza, a haladás szolgálatába állította. Józan életszemléletéből, a társadalmi problémák iránti fogékonyságából, gyakorlatias beállítottságából következik, hogy amit „ … a közéletben tervez, azt egyszersmind megírja.”
Írói, közéleti tevékenységét méltányolja kora, hiszen ő lesz a reformkor egyik legnépszerűbb alakja.
Irodalmi műveivel is (Bokréta /1871/, Friss bokréta /1818/, Fáy András eredeti meséi és aforizmái /1820/, Fáy András újabb meséi és aforizmái /1824/, Kedv-csapongások /1824/, A Bélteky-ház /1832/, Jávor orvos, A szunyogfalviak /1856/), politikai beszédeivel, cikkeivel is főként hatni, azaz tanítani akar. Politikai tevékenységével ugyanakkor példát mutat mind kora, mind az utókor számára.


„ … ha Széchenyi nincs, őt illeti meg a >>legnagyobb magyar<< titulusa, ha Deák nincs, ő nevezhető a >>haza bölcsének<< - így azonban maradt végig a >>nemzet mindenese<<” - írja Fáyról Mikszáth Kálmán 1908-ban, A Bélteky - ház című társadalmi regény evezetőjében.

S hogy mit tanít nekünk iskolánk névadója, Fáy András?

Például azt, hogy a nehézségek elől nem szabad megfutamodnunk, inkább próbáljunk meg úrrá lenni azokon.
Azt, hogy tevékeny, hasznos, kreatív életet kell élni, hiszen csak így adhatunk tartalmat a mindennapoknak.
Azt, hogy közösségben s a közösségért kell élnünk, reális talajon állva, mindenféle szélsőségtől mentesen.
Józan, de korántsem komor életszemlélet az övé; nem rezignált, hanem megfontolt, középutat hirdető.
„Derűsen beszél a legkomolyabb dolgokról, illúziókat rombol ép hittel.” A reformkor embereként hiszi és személyes példájával is hirdeti: nem elég dicsekedni vagy siránkozni, tenni is kell a hazáért.

Zene (Hungarica: Vérrel szentelt föld)


EZ NEM A SZEMLÉLŐDÉSEK KORA.
Mi nem nézegetjük
A fűszálak növését,
A hangyák hurcolkodását,
A falevelek érhálózatát,
A csigaházak tekervényeit.
Nem gyönyörködünk
A tavasz burjánzásában
És az ősz koloritjában.
Nem leskelődünk
A természet Öltözése- és
Vetkezésekor.

Mi nem érünk rá
BELEFELEDKEZNI.
Mi nem tudunk
Elidőzni.
Bennünket
Rákapcsoltak a pályára,
Mi száguldunk,
Mert a világ
Elhúz előttünk.

Nem építünk
Sem lég-,
Sem végvárakat.
Felelősséget
Anyag- és
Pénzhiány miatt
Bizonytalan ideig
Nem vállalunk.

Alkatrészeink
Nem hő- és
Fagyállók.
De kitartunk,
Ha nincs történelmi
Üzemzavar,
És rendeltetésszerűen
Használnak bennünket.

MI VÁRUNK.
Nem emigrálunk,
Nem disszidálunk,
Nem dobbantunk.
Addig nyújtózunk,
Ameddig a határaink érnek.
Ez a föld? melyen annyiszor.
Virtus és pátosz nélkül.
Talán csak kényelemből.
Talán mert itt
Erősebb a gravitáció.
Mert ismerjük
Az alanyi és
Tárgyas ragozást.
Mert a töltött káposztát
Jobban szeretjük
A lazacnál.

Mert a fenébe is,
Itt rakhatunk fészket.


GONDOLSZ
A KÖVETKEZŐ NEMZEDÉKRE?
A FIADRA?
A FIAD FIÁRA?
HOL HELYEZKEDSZ EL
A MÚLT ÉS JÖVŐ
KÖNYÖKHAJLATÁBAN?

ÖNMAGAD SZERKEZETÉT
CSAK TE KEZELHETED.

(Ágai Ágnes: NEMzedék - részletek)
Zene (Hungarica: Büszkén és szabadon)


NÓGRÁDKOMP - TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0189





HAGYOMÁNYOK AZ ISKOLÁBAN ÉS AZON TÚL (TAVASZI ÜNNEPKÖR) - HÁROM HETET MEGHALADÓ PROJEKT A 10. A OSZTÁLYBAN



PROJEKT FORGATÓKÖNYV - ELEMEK



1. Cél, célrendszer
Fő cél:
a hagyományok megismerése, ápolása, az ehhez szükséges szakmai ismeretek elmélyítése tanórákon és tanórán kívül

2. Téma:
iskolai és iskolán kívüli hagyományaink a tavasz ünnepkörében

Altémák:

1. Tavaszi, húsvéti népszokások
2. Húsvéti díszek készítése, tojásfestés
3. Nőnapi ajándékok és tabló készítése
4. Március 15.
5. Fáy - nap
6. Szakirodalom, szépirodalmi, zenei és egyéb anyag gyűjtése az 1 - 5. pontokhoz kapcsolódóan
7. Az anyag begyakorlása (márc. 15., Fáy - nap), előadása
8. A hulladékhasznosítás és - újrafeldolgozás lehetőségei a húsvéti díszek készítésében
9. Szemléltető anyagok készítése: tablók a tavaszi ünnepkörben, anyanyelven és a tanult idegen nyelveken


3. A pedagógus feladatai

- a célrendszer meghatározása, lebontása
- tervezés
- ötletgyűjtés
- anyaggyűjtés (szellemi és tárgyi)
- a tanulók felkészítése, motiválása
- szervezés
- a feladatok leosztása csoportra, tanulóra
- irányítás
- visszacsatolás
a projekt értékelése

4. Előismeretek, gyűjtés

a) a pedagógusokra vonatkozóan:
- a társadalomtudományi, az idegen nyelvi, a természettudományi, az osztályfőnöki munkaközösség tagjainak előismeretei, szakmai továbbképzéseken korábban elsajátított ismeretek felelevenítése, megosztása más pedagógusokkal - belső továbbképzés révén

Anyaggyűjtés:
- ötletbörze,
- szakirodalom, zenei anyag, szépirodalom,
- hulladék anyag, tojásfestéshez, húsvéti díszekhez anyagok, pl. csomagolópapír, szalvéta, csuhéj stb. gyűjtése
- segédeszközök az alkotó munkához (irodaszer stb.)


b) a tanulókra vonatkozóan
- a tanulói (elméleti és gyakorlati) előismeretek feltérképezése

Anyaggyűjtés:
>> ötletbörze,
>> szakirodalom, zenei anyag, szépirodalom,
- anyaggyűjtés a tárgyi produktumokhoz
- segédeszközök a tényleges alkotó munkához (festék, ragasztó stb.)

5. Szervezeti keretek

Bevont tanulócsoport: 10. A (30 fő),
Szervezési forma:
- tanórákon - történelem, ének, osztályfőnöki-, magyar-, idegen nyelvi-, informatikaórák;
- tanórán kívül

Időkeret:
2012. 03. 01. - 04.04.

Bevonható tantárgyi területek:
informatika, ének - zene, irodalom, magyar és idegen nyelv, történelem, osztályfőnöki

6. Tanulásszervezési eljárások
- brainstorming
- kutatómunka (könyvtár, internet)
- alkotóműhely
- projektmunka
- csoportmunka
- pármunka
- drámapedagógia

7. Tanulási folyamat leírása (környezet, tevékenységek, módszerek, eszközök)

a) a tárgyak, tablók elkészítése: célok, feladatok meghatározása, feladatleosztás, anyaggyűjtés, projekttermékek készítése a laborokban, tantermekben - digitális és manuális módszerek alkalmazásával, az összegyűjtött anyagok, hulladékok felhasználásával;
b) a március 15-ei és az iskolanapi műsor összeállítása (szak- és szépirodalmi alkotások), zenei anyag gyűjtése, az anyag elrendezése, a gyakorolandó szövegek kiosztása a tanulóknak előtanulmányozás céljából, begyakorlás, dramatizálás, előadás - tanórán kívül
c) a húsvéti népszokások anyagának összegyűjtése, azok bemutatása, eljátszása, húsvéti díszek készítése
d) a nőnapi ajándékok és tabló anyagának összeállítása, az említettek elkészítésefelsorolt pont esetében szükséges az alábbiak biztosítása:
- információszerzési lehetőségek (könyvtár, szakkönyvek, folyóiratok, internet, tanári segítség)
- technikai eszközök, feltételek (hangosítás, felvétel készítése, internetkapcsolat és működőképes számítógépek, iskolai rádió- és videolánc)
- tárgyi eszközök (irodaszerek, pl. tűzőgép, ragasztó, ollók, papír, karton, festék, színes, filc, ecset stb.)
- helyszín (előadáshoz, tanterem, stúdió, könyvtár, tornaterem, iskolaudvar)


8. Kompetencia/képesség fejlesztési területe

Kompetenciaterületek:

a) szociális és állampolgári
b) természettudományos
c) esztétikai - művészeti tudatosság és kifejezőkészség
d) anyanyelvi
e) digitális
f) idegen nyelvi

Fejlesztési területek:

A) Személyes kompetenciák:
- kreativitás,
- önszabályozó, önfejlesztő képesség,
- befogadói-, önkifejező készség

B) Kognitív kompetenciák:
- kommunikatív,
- gondolkodási (kombinatív, logikai, rendszerező),
- tudásszerző (ismeretszerző, alkotóképesség, problémamegoldó, összefüggést kezelő képesség),
- tanulási (ismeretelsajátító, motívumelsajátító)

C) Szociális kompetenciák:
- empátia,
- alkalmazkodóképesség,
- elfogadó - képesség, tolerancia,
- felelősségvállalás,
- szabálykövetés,
- segítségnyújtás és a segítség elfogadásának képessége,
- érdekérvényesítő képesség (a siker és kudarc feldolgozása, alá- és fölérendeltség elfogadása, vezetési vagy vezetettségi képesség, versengési képesség)

9. Értékelés, visszacsatolás

A) témánkénti és összegző értékelés a pedagógusok részéről (szaktanár, osztályfőnök, projektvezető)
B) önértékelés, egyéni és csoportos értékelés a diákok részéről
C) pozitív visszacsatolás a műsorok bemutatása után, illetve a vetélkedő díjazása során (az iskolaközösség és az iskolavezetés részéről, a bevont pedagógusok és diákok számára egyaránt), illetve a nyilvánosság biztosításával (honlap, Bátony TV)


1. hét (március 1 - 2.): elméleti alapozás (irodalmi, történelmi, zenei, képzőművészeti ismeretek, a hagyományok feltérképezése)
Felelős: Soósné Lehoczki Beáta,Gergelyné Peteh Piroska, Dömötör Győzőné, Somoskői Júlia, Maruzs László
2. hét (március 5 - 9.): Az elméleti alapozás felhasználásával a projektmunkálatok előkészítése: anyaggyűjtés, feladatleosztás, tervezés, a projekttermékek elkészítéséhez szükséges munkálatok előkészítése, a nőnapi tabló és ajándékok elkészítése
Felelős: Soósné Lehoczki Beáta,Gergelyné Peteh Piroska, Dömötör Győzőné, Somoskői Júlia, Maruzs László
3. hét (március 12 - 14.):A március 15-ei műsor begyakorlása, előadása
Felelős: Dömötör Győzőné, Somoskői Júlia, Szőke Győző
4. hét (március 19 - 24.):A Fáy Nap műsorának begyakorlása
Felelős: Soósné Lehoczki Beáta, Gergelyné Peteh Piroska, Szőke Győző
5. hét (március 26 - 30.): a Fáy Nap műsorának dramatizálása, húsvétváró kézműves foglalkozás
Felelős: Maruzs László, Soósné Lehoczki Beáta, Gergelyné Peteh Piroska
6. hét (április 2 - 4. ): az iskolanapi műsor előadása, utómunkálatok - a digitális és szöveges dokumentáció rendezése, a projekt nyilvánossá tétele a honlapon
Felelős: Soósné Lehoczki Beáta, Gergelyné Peteh Piroska, Szőke Győző




Bátonyterenye, 2012-02-13

Soósné Lehoczki Beáta
szakmai vezető


NÓGRÁDKOMP - TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0189


A három hetet meghaladó projekt összegzése
(Hagyományok az iskolában és azon túl)


Iskolánkban a tavaszi félévre tervezett három hetet meghaladó projektet a 2012. 03. 01. - 04. 04. közötti időszakban valósítottuk meg, elsődlegesen a 10. A osztály bevonásával. A projekten belül az alábbiakkal foglalkoztunk - néhány tanórán, illetve a tanórákon kívül:

1. tavaszi, húsvéti népszokások,
2. húsvéti díszek készítése, tojásfestés,
3. nőnapi ajándékok és tabló készítése,
4. március 15.,
5. Fáy - nap,
6. szakirodalom, szépirodalmi, zenei és egyéb anyag gyűjtése az 1 - 5. pontokhoz kapcsolódóan,
7. a műsorok begyakorlása, dramatizálása (márc. 15., Fáy - nap), előadása,
8. a hulladékhasznosítás és - újrafeldolgozás lehetőségei a húsvéti díszek készítésében,
9. szemléltető anyagok készítése: tablók (pl. tavasznaptár) a tavaszi ünnepkörben.


Valamennyi tervezett projektelem megvalósult. A kézműves foglalkozásokat, a dekorációk és tablók készítését az osztályfőnök, Maruzs László koordinálta. A március 15. alkalmából előadott iskolai műsor (amelyhez a szereplők magas száma miatt más osztályokból is kellett bevonni tanulót) Dömötör Győzőné és Somoskői Júlia kolléganők munkájának köszönhető. Őket Pethő Andrásné segítette, hiszen a műsort palotás tánccal díszítették (amelynek begyakorlása egyébiránt a témahét célkitűzése is volt). A műsorban az alábbi tanulók vettek részt:

Az irodalmi műsor szereplői:

1. Csernák Dániel 9. a
2. Kerepesi Bálint 9.a
3. Puporka Alex 9.a
4. Szinovszki Ákos 9.a
5. Bada Bálint 10.a
6. Bárdos Benjámin 10.a
7. Békési Alex 10.a
8. Mikuska Vivien 10.a
9. Nándori Tünde 10.a
10. Sárközi Kálmán 10.a

Táncosok:

1. Rák Krisztina 10.a
2. Csík Pálma 10.a
3. Bangó Jennifer 10.a
4. Tóth Petra 10.a
5. Csontos Alex 10.a
6. Menyhért József 12.a

A Soósné Lehoczki Beáta által összeállított és betanított Fáy - napi műsorban ugyanakkor már kizárólag a 10. A osztály tanulói szerepeltek, név szerint:

1. Bada Bálint

2. Bárdos Benjámin
3. Békési Alex
4. Csík Pálma
5. Mikuska Vivien
6. Nagy Márió
7. Nándori Tünde
8. Varga Dominika



Tapasztalataink szerint a tanulók örömmel vettek részt az egyes projektmunkálatokban, lelkesítette őket a sok pozitív visszajelzés és az esztétikusra, szépre sikeredett dekorációk sora, lelkesen szerepeltek a műsorokban, élményt jelentett nekik, hogy részt vehettek a palotásban. Mindezeket az általuk megfogalmazott vélemények is alátámasztják, amelyek olvashatóak lesznek majd a honlapunkon.


Bátonyterenye, 2012-04-05

Soósné Lehoczki Beáta
programfelelős


NÓGRÁDKOMP - TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0189

1848. március 15.
Irodalmi forgatókönyv
Készítette: Dömötör Győzőné és Somoskői Júlia, 2012.



Minden tavasszal új köntöst vesz magára a Föld. Mi minden tavasszal ünnepelünk. A tavasz történelmünkben a kegyetlen hideg zsarnokságot, a telet legyőző jelkép, maga a forradalom: nem lehet megkötözni, hiába emelnek elé torlaszokat, jön megállíthatatlanul.
Március. Most kezdődik minden.
Valahol olvastam a márciusról, hogy három szín jellemzi … piros, fehér, zöld.
A piros a „hadak vérre szomjazó istené”-é volna. Látott-e a világ akár egyetlen egy nemzetet-hazát születni-megmaradni az éltető-őrjöngő, fergeteges nedű nélkül?
A fehér, a felhők, a bárány formájúak. ………….
A zöld …. A mezők… a mezőkön ezer és ezer virág…
Március, újjászületés, forradalom és harc. A kezdet és a vég.
Haza - március, Nemzet - tavasz. (Rózsa Flores Eduárdo: Március - részlet)

Látjátok ezt a háromszínű bokrétát itt a mellemen? Ez legyen a mai dicső nap jelvénye most és mindenkor. Ezt viselje minden ember!
Aprók is, kik még most csak vállon ülnek, de holnap már ők is a szabadság harcosai lesznek. E három szín képviselje a három szent szót: szabadság, egyenlőség, testvériség. Ezt tűzze keblére mindenki, akiben magyar vér és szabad szellem lángol.

164 esztendő telt el azóta, hogy, 1848. március 15-én győzött a forradalom.
Csodálatos tavasz volt. A szabadság levegője járta át egész Európát. Az elnyomott népek és nemzetek egymás után álltak talpra, hogy kivívják függetlenségüket, jogaikat, s hogy önállóan, szabadon élhessenek. Műsorunkkal ezekre, a szép napokra emlékezünk.


Lapozzunk vissza a történelem nagy könyvében: hogy mi is történt 1848-ban?
Forradalmi hullám söpört végig Európán.
A forradalom híre hazánkba is eljutott.

Az akkor még csupán százezer lakosú Pesten a Pilvax kávéház volt a legnépszerűbb találkozóhelye az egyetemistáknak. 1848 tavaszán itt gyülekezett az a forradalmi hangulatú csoport is, akiket már akkor is márciusi ifjaknak neveztek. Március 15-én a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk vívják ki a sajtószabadságot. Addig ugyanis csak a bécsi udvar jóváhagyásával jelenhetett meg bármilyen magyar nyelvű írás.

Petőfi: - Jókai barátom, Olaszországban kitört a forradalom!
Jókai: - Párizsban és Németországban is utcára vonultak az emberek!
Petőfi: - Mikor egész Európa fellázad a királyok ellen, csak mi vagyunk tétlenek? Vasvári Pál hol van?
Jókai: - Itt jön, nézd!
Vasvári: - Sándor! Bécsben is kitört a forradalom!
Petőfi: - Most rajtunk a sor! Holnap március 15-én kivívjuk Magyarország szabadságát!

Másnap reggel fél 9 körül egy csoport fiatalember lépett ki a Pilvax Kávéházból és indult sietősen, rendezetlen menetben a közeli egyetem felé. Arcukba havas esőt vert a szél. Hányan voltak? Negyvenen? Nyolcvanan? Nem tudjuk pontosan. Annyi biztos, hogy kevesen. Elöl nyurga, barna arcú fiatalember haladt, szigorú, elszánt tekintettel. Petőfi. Mentek, hogy maguk mellé vegyék az egyetemistákat, talpra állítsák a pesti nép ezreit - kiverekedjék a magyar szabadságot, vagy meghaljanak érte.

Az egyetemek fiataljai mind csatlakoztak a menethez. Landerer és Hackenast nyomdájához érkeztek, hogy cenzúra nélkül nyomtassák ki a magyar nép követeléseit, és a Nemzeti dalt.
Esős, sáros idő volt, a közönség esernyőket tartott a feje fölé.

Jókai: Ej, uraim! Lehet, hogy egy óra múlva golyók hullanak ránk eső helyett, hát akkor elfutunk-e?”
Fiatal: Párizsban, Palermóban és Bécsben is esett, mikor a nép a jogait követelte.
Vasári: Legyen beborulva a mi egünk is. Csak akkor tisztuljon ki a láthatár, mikor nemzeti jogainkat kivívtuk. A kiderült nap első sugarai a szabadsággal találkozzanak. Mi pedig bátran tegyünk mindent.
Jókai: A nyomtatógépet elsőnek ragadta meg Irinyi, a második nyomást Petőfi, a harmadikat én tettem vele.
Petőfi: Íme, a szabad sajtó legelső szülötte!
Tömeg: Éljen, éljen.

Szabad sajtó!.... már ezentúl
Nem féltelek, nemzetem,
Szívedben a vér megindul,
s éled a félholt tetem.
(Petőfi: 15-dik március 1848)

Fiatal: - Pesti emberek figyeljetek ide! Szeretnétek-e boldogok és szabadok lenni?
Járókelő 1.: - Ne vicceljen itt fiatalember, sose volt a magyar nép boldog és szabad.
Járókelő 2.: - Az én családomnak nagyon sok adót kell fizetni a császárnak. A maradék pénzből pedig nem lehet boldogan élni...
Járókelő 3.: - Az én fiamat elvitték katonának az osztrákok. Nem tudom, mikor látom viszont. Ő sem szabad ember...
Fiatal: - Ha szeretnétek ezen változtatni, gyertek velem a Nemzeti Múzeumhoz!
Járókelők: - Menjünk! Hallgassuk meg a fiatalokat!

Jókai: Mit kíván a magyar nemzet? Legyen béke, szabadság, egyenlőség!
Tömeg: Egyenlőség, szabadság, testvériség!

- Követeljük, hogy az írók szabadon leírhassák gondolataikat!
- Követeljük, hogy a kormányunk Pesten legyen.
- Követeljük, az évenkénti országgyűlést!
- Követeljük, hogy ne tegyenek különbséget ember és ember között!
- Legyen saját rendőrségünk!
- Mindenki fizessen adót, ne csak a szegények!
- Ne legyenek többé földesurak, és jobbágyok!
- A bíróságon a bíró egyedül ne hozzon döntést!
- Legyen saját magyar bankunk, ami pénzt ad a fejlesztésekre!
- A magyar katonákat ne vigyék ki külföldre, az idegeneket vigyék el tőlünk!
- Engedjék szabadon azokat a rabokat, akik véleményük miatt kerültek börtönbe!
- Egyesüljön Magyarország Erdéllyel!

Nemzeti dal (első vsz.)

Tömeg: - Éljen! Éljen! Éljen!

Jókai: Tartsátok tiszteletben e napot, melyen a nép szava először megszólalt! Március 15-e van, írjátok föl szívetekbe és soha el ne felejtsétek!

Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég.
Zöld ág virított a föld ormain.
Munkában élt az ember, mint a hangya:
Küzdött a kéz, a szellem működött,
Lángolt a gondos ész, a szív remélt,
S a béke izzadt homlokát törölvén
meghozni készült a legszebb jutalmat,
Az emberüdvöt, melyért fáradott.
Ünnepre fordult a természet, ami
Szép és jeles volt benne, megjelent.
(Vörösmarty)


Tiborc: Halljuk az újabb eseményeket! Mi is történt a városházán és Budán?
Irinyi: Bemutattuk a 12 pontot, melyek kívánságainkat tartalmazzák. Semmi kifogást nem tettek. A polgárság nevében a polgármester aláírta, és az alant álló sokaságnak az ablakból bemutatták. Óriási volt a lelkesedés.

Petőfi: A helytartótanácsot felszólítottuk, hogy a sajtó felszabadulását azonnal mondja ki, és a cenzorokat mozdítsa el. Ellenvetés nélkül megtették. Táncsics Mihály államfogoly azonnali szabadon bocsátását kértük. Kiadták a rendeletet, hogy a börtön ajtajai megnyíljanak. Kértük továbbá, hogy a katonaságnak rendeletet adjon, miszerint ügyeinkbe semmi szín alatt ne avatkozzék be.
Vidács: Vétessenek le a kétfejű sasok, helyükbe a nemzeti címer kerüljön!
Egressi: Midőn a sajtó, és ennek áldozata Táncsics, kiszabadult.
Irinyi: Most hozzák vagy tízezer ember kíséretében díszmenettel Budáról Pestre Táncsicsot. A kocsiból kifogták a lovakat, és az emberek húzzák a kocsit, fáklyákat lobogtatnak.
Tömeg: Éljen a szabadság!

Tánc

A március 15-i nap fénypontja a Nemzeti Színház esti előadása, ahol Katona József: Bánk bán című darabját adták elő.

Zene: Hazám, hazám te mindenem

Örülj hazám! Magyar fővárosod
nem lát többé külföldi zsarnokot!
Pest, a szabadság szép menyasszonya,
szégyent nem hord magán többé soha!
Ragyogva áll legdrágább ékeivel,
szabadságnak tündöklő gyöngyvel!
Szabad vagy szív, a rablánc elszakadt
Szabad nemzet nem hordhat láncokat.

1848. március 15-e nemcsak a magyar, hanem minden népek históriájában fénypontként fog sugározni. A mi győzelmünk nem volt az erőszak győzelme, hanem jognak fényes diadala. Emlékezetetekbe fogom hívni, a nagy tetteket, hogy azokat utódaitoknak elmondhassátok, hogy soha ne engedjék a dolgot annyira jutni, hogy az igazság jogai bármily néven lábbal tapodhassanak.

Tűnt március nagy napja, szép tavasz,
Mely fölráztad a szunnyadó erőket,
Mely új tavaszok napját égre hoztad,
Ó nagy nap, szép nap, légy örökre áldott,
Hozz mindig új fényt, új dalt, új virágot!
(Juhász Gyula: Március idusára.)





NÓGRÁDKOMP - TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0189

Nagyon tetszett, hogy magyarórán a tanulói laptokokat használva gyűjthettünk anyagot Fáyról és koráról. A németóra is érdekes volt, mert Fáy állatmeséiről készítettünk illusztrációkat.
Rátóti Szilvia


Nagyon élveztem, hogy felvehettem a palotás - ruhát és részt vehettem a március 15 ei produkcióban.
Tóth Petra


Örömmel szerepeltem a március 15-ei palotás táncban, köszönöm, hogy részt vehettem rajta!
Csontos Alex


Jó volt a történelem- és a matekóra, mert matekon érdekesek voltak a feladatok, törin pedig az országgyűlést játszottuk el.
Nagyon tetszett a héten a történelemóra, tanulságos volt eljátszani, hogy milyen volt a reformkor idejében.
Kollár Viven



Többek között azért szeretek a BLSZSZK Fáy András Szakképző Iskolájába járni, mert lehetőséget kap mindenki a tanulásra és az iskolai műsorokban való szereplésre. Én ezt nagyon fontosnak találom! Azóta, mióta ebben a suliba járok, nagyon sok élményben volt részem, különösen az irodalommal, versekkel kapcsolatban. Most is részt vehettem a versmondó versenyen, az én szavalatom nyitotta meg a fotókiállítást is.Nagyon örülök neki, hogy ha bármiféle iskolai műsorról van szó, gondolnak rám. Szerepeltem a palotásban is - táncosként, de az iskolanapi műsorban is részt vehettem mint versmondó.
Csík Pálma

Nekünk azért tetszett a témahét, mert érdekesek voltak az órák, több mindent tudhattunk meg az iskolánk névadójáról, Fáy Andrásról (ja, és nem kellett annyit tanulnunk, legalábbis úgy éreztük).
Mikuska Vivien és Nándori Tünde



Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenübe